Egy-egy „mentális egészségnap” néha valóban segíthet egy túlterhelt gyereknek pihenni és rendeződni, de nem minden iskolakerülésre jó válasz. A legfontosabb kérdés az, hogy egy egyszeri regeneráló szünetről van-e szó, vagy a gyermek egyre gyakrabban próbál elkerülni egy félelmet, konfliktust, teljesítményhelyzetet vagy más tartós problémát.
Ha a hiányzás rendszeressé válik, a gyerek erősen szorong az iskolától, testi panaszai vannak iskola előtt, vagy egyre nehezebb visszatérnie, akkor már nem „pihenőnapot” kell szervezni, hanem az okot kell feltárni a gyerekkel, az iskolával és szükség esetén szakemberrel.
Mi az a mentális egészségnap?
A kifejezés alatt általában egy olyan alkalmi szabadnapot értenek, amikor a gyermek fizikailag nem beteg, de érzelmileg kimerült, túlterhelt, vagy egy nehéz esemény után rövid pihenésre van szüksége.
A Child Mind Institute szakértői szerint egy ilyen nap hasznos lehet például egy különösen megterhelő időszak, családi esemény, konfliktus vagy hosszan tartó feszültség után – feltéve, hogy nem válik rendszeres menekülési útvonallá az iskola elől.
Forrás: Child Mind Institute – Should Kids Take Mental Health Days?
Mikor lehet indokolt egy egyszeri pihenőnap?
- a gyerek több napja vagy hete láthatóan kimerült;
- egy komoly érzelmi esemény – például szakítás, gyász vagy családi konfliktus – után nehezen működik;
- egy különösen megterhelő időszak után alvásra és regenerálódásra van szüksége;
- egy nap pihenés várhatóan segít abban, hogy utána vissza tudjon térni a megszokott rutinba;
- a szülő és a gyerek őszintén átbeszéli, miért van szükség a szünetre.
Fontos, hogy a hiányzás igazolása és adminisztrációja mindig az adott iskola és a hatályos szabályok szerint történjen.
Mikor nem jó ötlet otthon maradni?
Ha a gyerek azért kér szabadnapot, mert fél egy dolgozattól, konfliktustól, feleléstől vagy más szorongást kiváltó helyzettől, az otthon maradás rövid távon megkönnyebbülést adhat, de hosszabb távon erősítheti az elkerülést.
A Child Mind Institute és az American Academy of Pediatrics betegoktató oldala is arra figyelmeztet, hogy az iskolakerülés mögött gyakran szorongás áll, és minél tovább marad otthon a gyermek, annál nehezebb lehet a visszatérés.
Forrás: HealthyChildren.org – School Avoidance
Miből látszik, hogy több van a háttérben egy rossz napnál?
Érdemes komolyabban venni a helyzetet, ha a gyermek:
- rendszeresen panaszkodik hasfájásra, fejfájásra vagy hányingerre iskolanapokon;
- vasárnap este vagy hétfő reggel rendszeresen erősen szorong;
- nehezen alszik el iskolanapok előtt;
- egyre többször kér otthonmaradást;
- visszahúzódik a barátoktól vagy korábban szeretett tevékenységektől;
- teljesítményromlást, ingerlékenységet vagy hangulati változást mutat;
- bullyingról, megszégyenítésről, konfliktusról vagy félelemről beszél;
- azt mondja, hogy képtelen bemenni az iskolába.
Az NHS szerint a szorongás akkor válik problémává, amikor tartósan fennáll, erősödik, és akadályozza a gyermek mindennapi életét – például az iskolába járást. NHS – Anxiety in children
Mit kérdezz a gyerektől?
A „Miért nem akarsz iskolába menni?” kérdésre sok gyerek nem tud rögtön válaszolni. Hasznosabb lehet konkrétabban kérdezni:
- Mi az a része a holnapi napnak, amitől a legjobban tartasz?
- Van valaki az iskolában, akivel most nehéz?
- Van olyan óra vagy helyzet, ami miatt aggódsz?
- Az a nehezebb, hogy bemenj, vagy az, hogy egész nap bent maradj?
- Mi segítene abban, hogy egy kicsit könnyebb legyen?
A cél nem az, hogy kihallgasd a gyereket, hanem hogy együtt kiderítsétek, mi áll a kérés mögött.
Hogyan nézzen ki egy valódi regeneráló nap?
Ha egy egyszeri pihenőnap mellett döntötök, érdemes úgy kezelni, mint regenerálódást, nem mint jutalomnapot.
- legyen benne pihenés és alvás;
- menjen ki levegőre, ha jól esik;
- ne az egész napos közösségimédia-használat legyen a fő program;
- ne váljon dolgozatok és problémák halogatásává;
- a nap végén beszéljétek át, mi segített, és milyen lesz a visszatérés.
Iskolakerülésnél az iskolát is érdemes bevonni
Ha a probléma visszatérő, érdemes beszélni az osztályfőnökkel, pedagógussal, iskolapszichológussal vagy más, a gyermeket ismerő szakemberrel. Sokszor az iskola is lát olyan mintázatot, amit otthonról nem lehet észrevenni.
Lehet, hogy egy konkrét konfliktus, túl nagy terhelés, bullying, tanulási nehézség vagy szorongás áll a háttérben. Ilyenkor általában jobb közösen megoldást keresni, mint pusztán újabb és újabb hiányzásokat engedni.
Mikor kérjetek szakmai segítséget?
Érdemes gyermekorvossal, pszichológussal vagy gyermekpszichiátriai szakemberrel beszélni, ha a szorongás tartós, a gyermek rendszeresen nem tud bemenni az iskolába, pánikszerű tünetei vannak, jelentősen romlik az alvása vagy étkezése, illetve a probléma a család mindennapi működését is erősen megterheli.
Ha egy gyermek vagy fiatal krízisben van, egyedül érzi magát vagy szeretne névtelenül beszélni valakivel, Magyarországon a Kék Vonal 116 111 ingyenes és anonim lelkisegély-vonala is elérhető. Kék Vonal – 116 111
Összefoglalás
Egy mentális egészségnap önmagában nem jó vagy rossz döntés. Egy ritka, tudatosan használt pihenőnap segíthet a regenerálódásban. Ha viszont a gyerek rendszeresen a szorongást kiváltó helyzetek elől marad otthon, a hiányzás könnyen fenntarthatja a problémát. Ilyenkor a legfontosabb az ok feltárása és a gyermek támogatása abban, hogy biztonságosan vissza tudjon térni a megszokott rutinba.
Kapcsolódó cikk: Bátorító szavak gyerekeknek – 70 használható mondat nehéz helyzetekre.