Mennyivel kellene emelni a minimálbért 2023-ban?
Vitatott kérdés a minimálbér és a garantált bérminimum Magyarországon. Sokan úgy vélik, hogy a jelenlegi minimálbér túl alacsony a megélhetéshez, mások viszont azzal érvelnek, hogy a minimálbér emelése a kisvállalkozásoknak ártana. Továbbá a munka nélkül maradók úgy vélik, hogy a minimálbér túl magas. Jelenleg nincs tökéletes megoldás ezekre a problémákra. Más országok legalacsonyabb keresetűek fizetésére vonatkozó megközelítésének vizsgálata azonban betekintést nyújthat abba, hogyan lehet a legjobban támogatni az alacsony keresetűeket Magyarországon.
A minimálbér változása 2022-ben
A minimálbér 2022. évi 19,5 százalékos emelése különösen magasnak számít a korábbi évekhez képest. A minimálbér 2021-ben 167 400 forint, ami közel 20%-os növekedést jelent. Összehasonlításképpen a növekedés az előző évekhez képest:
Az év elején a minimálbér és a szakmunkás minimálbér, más néven garantált bérminimum is megemelkedett azoknál a munkaköröknél, ahol a munkáltatók végzettséget követelnek meg. A Magyar Közlöny 2021.12.15-i 229. sz. rendelete értelmében 2022-ben a szakmunkás minimálbére a fix minimálbérrel együtt 19,5%-kal emelkedik.
Összességében tehát elmondható, hogy míg a 2022-es minimálbér-emelés nagyon magasnak számít és 2010-ben elértük a minimálbér kétszeresét, addig a munkavállalók terhei is jelentősen nőttek. Átszámítva a minimálbér-emelés legnagyobb nyertese 2022-ben az államkincstár, amely idén 174,8%-kal fog többet keresni, mint 2010-ben.
Hogyan határozzák meg a minimálbért?
Először is fontos megérteni, hogyan határozza meg a kormány a minimálbért. Magyarországon a kormány a regionális megélhetési költségek alapján határozza meg a minimálbért. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon régiónként eltérőek a bérek. Az alacsonyabb megélhetési költségek régióiban alacsonyabb a minimálbér, mint a magasabb megélhetési költségekkel rendelkező régiókban. Például a budapesti alacsonyabb megélhetési költségek régiójában alacsonyabb a minimálbér, mint a debreceni felső megélhetési költségek régiójában. Ezért a bérek úgy vannak beállítva, hogy a kisvállalkozásoknak esélyt adjanak a harcra, függetlenül attól, hogy hol helyezkednek el Magyarországon.
Továbbá fontos megérteni, hogyan reagálnak a vállalkozások erre a bérköltség-eltérésre. Ahogy fentebb említettük, a vállalkozásoknak költségeik csökkentésével vagy kevesebb alkalmazottal kell fedezniük a bérköltségeket. Ennek az az oka, hogy az alacsonyabb bérek kevesebb profitot jelentenek a vállalkozásoknak, a kisebb nyereség pedig kevesebb pénzt jelent a munkavállalóknak és a kormánynak. Ezért, bár sok alacsony keresetű ember támogatja a minimálbér emelését, ez nem mindig reális a munkáltatói költségcsökkentés vagy a létszámcsökkentés nélkül.
Végezetül alapvetően megfontolandó, hogy a munkanélküliek miért tiltakoznak a jelenlegi minimálbér ellen. Lényegében, ha valóban törődnének az alacsony keresetűek támogatásával, akkor ezt tennék, amikor ők maguk is alacsony bért keresnek. Úgy tűnik azonban, hogy sok állástalan tüntetőnek az a benyomása, hogy kormányuk határozza meg a minimálbért – ami hamis. Az a tény, hogy ezt nem veszik észre, azt mutatja, hogy alapvetően nem ismerik a közgazdaságtan működését általában, és konkrétan a minimálbérek működését.
Kell-e emelni a minimálbért?
Az év eleji minimálbér-emelés egyszerűen „padlót söpör” tulajdonképpen csak az elmúlt egy-két év inflációját fedezi, vagyis a munkavállaló ténylegesen nem kapott több pénzt, és az életminőség nem javult. Ehhez legalább 15-20 százalékkal kellett volna emelni a minimálbért, de egy ilyen emelés sok kis- és középvállalkozót sodorna a csőd szélére – vélik a szakértők.
Az alacsony jövedelműek helyzetének javítása érdekében a szakszervezet azt javasolta, hogy a teljes minimálbér inflációt követően jelentős emelésére lehet szükség. Ugyanakkor a munkáltatók a jövő évi gazdasági növekedés alapján minimálisan elfogadható emelést és a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkentését már elfogadottnak tartják.
Az arány 2023-ban is nőni fog, de azt nem lehet megjósolni. A szakszervezetek 16%-kal szeretnék emelni a nettó minimálbért, de a kormány és a munkaadók csak 8%-ot tartanak indokoltnak. 10 százalékos emeléssel jövőre az átlagbér 43 százaléka lenne a minimálbér, a 8 százalékos forgatókönyv megvalósulása esetén viszont már csak 42 százaléka.
Végszó
Bár sok probléma van Magyarország jelenlegi minimálbér-politikájával kapcsolatban, de még nem született tökéletes megoldás. Más országok eltérő módon kezelték ezt a problémát a minimálbér emelésével vagy csökkentésével, miközben figyelembe vették a régiók közötti megélhetési költségek különbségeit. Addig is folyamatos vitákra és kritikákra kell számítani arról, hogy Magyarország jelenlegi minimálbére elég magas-e vagy túl magas-e ahhoz, hogy az alacsonyabb keresetűek fizetés- vagy létszámleépítés nélkül megengedhessék maguknak.